Brno ( Brünn )
Középkori magyar neve Berén, később azonban ez kikopott a használatból és a 19. századi magyar szövegekben már a németből átvett Brünn az egyeduralkodó. A kommunista uralom évtizedeiben szigorúan az adott ország nyelvén használt településnév szabályát alkalmazták, így a magyar szövegekben tért nyert a Brno változat, miközben Magyarországon elhomályosult az azonosság a Brünn névvel. 1990-től mindkét névváltozat használatban van, a használó ízlésétől, tudásától és a kontextustól függően. A szlovákiai és csehországi magyar sajtó többször a Brünn változatot használja, de sok esetben, például ha a helyi sportklubokról van szó, akkor nem.
A város a Nagymorva Birodalomhoz tartozott a középkorban, a monda szerint egy Bryno nevű törzsfő alapította. Várossá a 13. században fejlődött, 1243-ban Vencel király adott neki városi jogokat. Különösen a Luxemburgi dinasztia alatt vált jelentőssé, ekkor alapították meg a Morva Grófságot. A huszita hadjárat és a harmincéves háború sok szenvedést okozott lakóinak, de Brno birodalmi erősség volt hatalmas falakkal, így ellenállt a támadásoknak. Híres posztóipara miatt az „osztrák Manchester” néven emlegették, 1780-ban húsz textilmanufaktúrája is volt. 1788-ban kőszenet találtak környékén, ami fellendítette az ipart és a kereskedelmet, és a régi osztrák birodalom legnagyobb gyárvárosa lett. 1928 óta jelentős vásárváros. A II. világháború után a német lakosságot gyalog hajtották ki az osztrák határ felé, ez volt a hírhedt „brünni halálmenet”.
Brno nevezetességei könnyedén megközelíthetőek kis területen helyezkednek el, ezek közűl a legkiemelkedőb Péter-Pál székesegyház
Eredetileg román bazilikának épült a XI. században, majd kétszáz évvel később gótikus részekkel egészítették ki. Az évszázadok során többször is átalakították, míg az 1900-as évek elején visszakapta eredeti gótikus vonásait. A székesegyháznak helyet adó Petrov-dombról lesétálva érünk le a Káposzta-piac (Zelny trh) nevű térre, ahol ténylegesen is működik zöldségpiac. A téren látható az un. Parnasszus díszkút is, melyet kb. 300 évvel ezelőtt építettek. A térrel szomszédos utcában van a Kapucínus templom, de az igazi látványosság a kriptában látható. Üvegkoporsókban és külön erre a célra kialakított helyiségekben igen sok egykori (többszáz évvel ezelőtt élt) kapucínus barát mumifikálódott holttestét helyezték el. A mumifikálódás oka állítólag a kripta mikroklímájában és szellőztetőrendszerében keresendő. A kripta magyar vonatkozása az, hogy Jókai Mór A két Trenck című (kevéssé ismert) regényének egyik hőse, Trenck Frigyes báró (a Pallas nagylexikon szerint unokatestvére Ferenc) az útikönyvek szerint itt nyugszik a kriptában, miután 1749-ben Spilberk börtönében elhunyt. A város közepén magasodó dombon látható Spilberk (elterjedtebb, németes nevén Spielberg) vára, mely hosszú fennállása alatt sok szenvedést látott, és amelynek magyar vonatkozásai is vannak. Az idők során a Habsburg Birodalom különböző nemzetiségű ellenségeit, közöttük a magyar jakobínus mozgalom tagjait, mint pl. Kazinczy Ferencet is itt börtönözték be a XVIII. század végén. A kapunál látható egy magyar és cseh nyelvű márvány emléktábla, amely erre az időszakra emlékeztet. A vár története a XIII. századig nyúlik vissza, majd a későbbi századokban citadellává alakították. Kazamatáiban két emelet mélységben láthatók börtöncellák, amik a mai látogatót is megborzongtatják.
Híres emberek Kurt Gödel – matematikus Martin Havlát – Chicago Blackhawks jéghoki játékos Leoš Janáček – zeneszerző Viktor Kaplan – feltaláló Erich Wolfgang Korngold – zeneszerző Milan Kundera – író Adolf Loos – korai modern építész Ernst Mach – fizikus Jiří Mahen – író Gregor Mendel – a genetika alapítója Léon Minkus – zeneszerző Robert Musil – író Alexander Ypsilantis (1792–1828) – görög katonai parancsnok és nemzeti hős
|