Látnivalók Prága

Nevezetességek Prágában. Kirándulási tippek, hogy mit érdemes megnézni!

Látnivalók
Prága
Prágai vár


 

Prága
látni-
valók

Prága
Neveze-
tességek

Alegfontosabb  Prága látnivalók , és nevezetességek, a Prágai vár és környékén.  Prága legfontosabb látnivalói között kihagyhatatlan a Prágai vár, amely a világ legnagyobb vára. A Guinness Rekordok Könyve is jegyzi, hogy a Prágai vár 570 méter hosszú és 140 méter széles. 1918-ig cseh uralkodók, királyok lakhelye, majd 1918 után, köztársasági elnök, és elnöki iroda székhelye, egészen a mai napig. Legyen helyi az ember vagy turista, a Prágai és környéke, kihagyhatatlan látnivaló.

Azoknak viszont akik igazán megszeretnék ismerni, a prágai Vencel tér környékének látnivalóit és nevezetességeit, betekintést szeretnének kapni, mi minden rejtőzik a ''falakon túl'', ajánljuk, hogy a prágai Vencel tér látnivalóit, helyi, magyar nyelvű idegenvezetőnk segítségével tekintsék meg. A nevezetességeket bemutató idegenvezetésm lehet három órás vagy akár három napos is. Többféle típusú és időtartalmú idegenvezetést, ajánlunk Prágában, hogy mindenki megtalálja a legjobban szimpatikus útvonalat. 


A PRÁGAI VÁR

A Prágai vár három számozott „udvart” vesz körül az elkeskenyedő keleti részen pedig utcákat alakítottak ki egy kisebb térrel . A várfal tövében de azon kívül az érseki palota és a vár közötti az Új királyi palota északi szárnyától nyugatra elterülő térséget gyakran „Negyedik udvarnak” nevezik.A várat kertek sora veszi körül: az északi oldalon a Királyi kertek a délin a Sánckert és a Paradicsomkert és a Hartig-kert (csehül:Hartigovská zahrada) a Negyedik udvarban a Bástyakert.

A Prágai vár első udvara: más néven Díszudvar a vár három udvara közül a legfiatalabb. Voltaképpen nem önálló tér hanem úgy alakult ki hogy a Hradzsin teret a két előreugró palotaépület vonalában egy kerítéssel kettéosztották — a külső rész maradt Hradzsin tér (Hradčanské náměstí) a belső lett a díszudvar. A kovácsoltvas kerítés kapuja a vár főbejárata.A vasrácsos kerítés kapujának oszlopai valójában nem oszlopok hanem egy páros szoborcsoport talapzata: a szobrok Ignaz Franz Platzer harcoló gigászokat ábrázoló műveinek másolatai. A két oszlop előtt egy-egy őrbódé áll a nyitvatartási időben díszőrséggel az őrségváltást turistalátványossággá alakították. Az őrök kék díszruháját Theodor Pištěk tervezte a parádé alatt hallható fanfárzene Michal Kocáb rockzenész kompozíciója.Az udvart U alakban kerítő épületek az Új királyi palota részei (főépület, déli szárny). Ezeket 1564–1616 között építették a főépület választja el az első udvart illetve a negyedik udvarnak is nevezett Bástyakertet a második udvartól a nyugati szárny az első udvart a Bástyakerttől. Jelenlegi barokk stílusát 1753–1755 között Niccolò Pacassitervei alapján kapta.A főépületnek az első udvarra néző homlokzatát katonai jelvények illetve címerek domborművei díszítik ezeket Ignaz Franz Platzer készítette Az első udvarból a főépület földszintjén átvezető Mátyás-kapun juthatunk át a másodikba.A palota déli szárnyának földszintjén az Új várlépcső felett Jože Plečnik tervei alapján egy sala terrena típusú kilátótermet alakítottak ki.Mivel ma is ebben az épületegyüttesben van a cseh államfő (köztársasági elnök) rezidenciája és hivatala a palota általában nem látogatható csak a nemzeti ünnepeken és korlátozottan.

A Prágai vár második udvara: A Mátyás-kapu alagútján átkelve a második udvarba jutunk; ez kétszer akkora, mint az első, és voltaképpen az Új királyi palota belső udvara. A 16. század második felében alakították ki a hajdani külső vár helyén. Ehhez betömték a várárkot és elbontották a vastag, középkori várfalat. Az itt álló épületek többségét a 16., illetve 17, században emelték, majd Niccolò Pacassi átépítette őket — ennek eredményeként egységesen barokk jellegűek. Az udvar közepén két 17. századi, kovácsoltvas tetővel fedett neoreneszánsz díszkút áll. A nagyobbikat Francesco de Torre építette 1681-ben; rajta a szobor Hieronymus Kohl(Jeroným Kohl) munkája 1686-ból. A tető 1702-ben készült. Az udvar délkeleti sarkában áll a Szent Kereszt kápolna. Niccolò Pacassi tervei alapján Anselmo Lurago emelte 1758–1763 között, amikor Mária Terézia átépíttette a várat. Az 1850-es években átépítették és új festményekkel ékítették. Az épületet nepomuki szent János, szent Péter és szent Pál szobra díszíti; mindhárom Emanuel Max munkája 1854-ből. Oltárán két angyalszobor áll; fölöttük Franz Anton Palko (František Xaver Balko)]1762-ben festett képe függ. 1961-ben itt rendezték be a Szent Vitus-székesegyházkincstárát.

A Prágai vár harmadik udvara: a palota hátsó traktusának északi részén átvezető folyosón juthatunk át. Az udvar fokozatosan épült ki az 1541-es nagy tűzvész után amikor gyakorlatilag minden ezt körülvevő épület leégett és összeomlott. A romok alól a régészek a 20. században sok értékes 10–11. századi leletet ástak ki: faházak és sírok maradványait agyagfalakat román és gótikus kőépületek maradványait stb. Az épületegyüttes egységes arculatát Niccolò Pacassi alakította ki amikor II. Miksa és II. Rudolf palotájának homlokzatát is barokk stílusúra építette át. Az udvart véglegesen Jože Plečnik rendezte az 1920-as évekbenAz udvar északi oldalán magasló Szent Vitus-székesegyház a vár leghíresebb épülete a prágai érsekség főtemploma. Ez Csehország legfontosabb temploma cseh királyok nyughelye egyúttal a gótikus illetve neogót stílus kiváló építészeti példája. Az előtte álló bronz Szent György-szobrot 1373-ban rendelte I. Károly király a Kolozsvári testvérektől. A szobor másolat de eredetije nem messze a Szent György téri művészeti galériában áll. Igazság szerint abból is csak a lovas figurája eredeti a súlyosan megrongált lovat 1562-ben újraöntötték. Az udvar közepén egy 18 m magas obeliszk áll ezt 1928-ban a köztársaság megalakulásának tizedik évfordulójára faragták a mrákotíni bányában fejtett gránitból.A székesegyházhoz egészen közel annak bejáratától jobbra az udvarban álló kétszintes épület eredetije a 11. században épült a prágai püspök palotájának. Azóta többször átépítették mai alakját a Pacassi-féle átépítés idején 17. században kapta. Az épület sarkán szent Vencel szobrát Jan Jiří Bendl faragta 1662-ben. Falán emléktábla örökíti meg az elnöki iroda azon alkalmazottainak nevét akik a második világháborúban életüket adták hazájukért. A világháború után a második Csehszlovákiában az elnöki hivatal munkatársainak művelődési háza és klubja volt . Ehhez az épülethez csatlakozott egykor a Szent Móric-kápolna a prágai püspök magánkápolnája. Ezt valamikor elbontották a régészek csak alapjait tárták fel.

Prága Látnivaló: STRAHOVI KOLOSTOR

Aprágai Strahovi Kolostor:(csehül: Strahovský klášter) 1140-ben alapította II. Vladislav fejedelem a premontrei rend számára. A premontrei egy római katolikus kanonok rend amelyet Szent Norbert alapított 1121-ben. Norbertinusokként vagy fehér kanonokokként is ismerik őket. A kolostor sokáig versengett méretével és befolyásosságával a Prágai várral. A Strahovi kolostor amely mára egyik legfontosabb látnivalója lett Prágának, a Prágai várnak. A Strahovi kolostor lakói az egyszerű életmód mellett, sört is főztek. Az udvarban találjuk a premontreiek ma is működő serfőzőházát. Itt készül 2001.től,  a Norbert nevű, 14 fokos barna sör. 


Cím

Strahovské nádvoří 1/132, 118 00 Praha 1-Strahov

Nyitva tartás


hétfő Zárva
kedd 09:00–17:00

szerda 09:00–17:00
csütörtök 09:00–17:00
péntek 09:00–17:00
szombat 09:00–17:00
vasárnap 09:00–17:00

Megközelítés

Villamos 22, 23,
Megálló: Pohořelec


Prága Látnivaló: Loreto (Loreta)

ALoreto téren egymással szemben áll a Cernín-palota, és a Loretoi Szűz Mária templom, mely Prága egyik legszebb barokk épülete. 
Az olaszországi Loreto kegyhely másolataként épült fel 1625-31 között. Maga a kegyhely belépőjegyes, belső tér, de a homlokzaton álló díszítő szobrokat és a felette látható tornyot bárki megnézheti, ill. hallgathatja. A tornyon óra és harangjáték van, ami minden egész órában hallható. A 27 harangból álló harangjáték hangja különleges. 1694-ben készült, Peter Neumann órásmester által.

A barokk épületet Kilian Ignaz Dientzenhofer (Egri volt minorita templom is!) tervezte. Az épület külső díszítő szobrai csak 1660-ra készültek el, és J. F. Kohl alkotásai.
Ez a vár mellett a másik kötelező látnivaló Prágában. Bent különleges barokk kutak, no és a több száz szoborral díszített kegyhelymásolat látható.


Cím

Loretánské nám. 7, 118 00 Praha 1-Hradčany, Csehország

Nyitva tartás


Hétfő-szombat között: 9.00-17.00

Vasárnap: Mise

Megközelítés

Villamos: 22, 23
Megálló: Pohořelec


Prága Látnivaló: Szent Vitus-székesegyház

Aprágai Szent Vitus-székesegyház (teljes cseh nevén: Katedrála svatého Víta, Václava a Vojtĕcha) a Prágai főegyházmegye főtemploma a prágai vár közepén. A székesegyház Csehország legfontosabb temploma cseh királyok nyughelye egyúttal a gótikus illetve neogótikus stílus kiváló építészeti példája.A jelenlegi székesegyházat 1344. november 21-én a prágai püspökség érsekséggé alakításakor János cseh királyutasítására kezdte építeni Arrasi Mátyás (Matthieu d'Arras) francia építészmester hagyományos bazilikának. Az 1552-ben készült két számlapos órát az órásmesternek igen tehetséges II. Rudolf szereltette fel. A toronysisakot a várat a hétéves háború dúlása után helyreállító illetve továbbépítő Niccolò Pacassi cserélte le a ma is látható barokk hagymakupolára. A 19. század közepén a Társaság a Székesegyház befejezésére nevű szervezet pénzéből hozzáláttak a meglévő épületrészek helyreállításához és az épület neogótikus stílusú befejezéséhez ennek programját 1844-ben dolgozták ki.


Cím

III. nádvoří 48/2, 119 01 Praha 1-Hradčany, Csehország

Nyitva tartás


Hétfő-szombat: 9.00-17.00

Vasárnap: 12.00-17.00

Megközelítés

Villamos: 22, 23
Megálló: Pražský hrad


Prága Látnivaló: Arany utcácska

A A romantikusan egyszerű, mesebeli színes házacskákkal teletűzdelt hepehupás, macskaköves kis utca a Hradzsin északi oldalán, a várfal tövében található. Az utca nevét onnan kapta, hogy a legenda szerint II. Rudolf idejében itt alkimisták éltek, akiknek az volt a feladatuk, hogy rájöjjenek az aranycsinálás titkára. Talán ez a történet nem teljesen igaz, de ez a másik valóságosabbnak tűnik. A XX. század elején az egyik házikóban egy öreg filozófia doktor, Uhle professzor lakott, aki minden pénzét régi, varázslatokkal foglalkozó könyvekre költötte. Apró laboratóriumában gyakran végzett titkos kísérleteket is, de egy alkalommal az Arany utcácska lakói hangos robbanásra ébredtek. Amikor a tűzoltók megérkeztek, és eloltották a tüzet, ott találták holtan Uhle doktort, kezében egy sárga kővel, melyről később kiderült, hogy arany volt. Egyébként a 22-es szám alatt lakott 1916-17 fordulóján Franz Kafka és nővére, de itt lakott az irodalmi Nobel-díjas Jaroslav Seifert is.


Cím

Jiřská 3/1, 119 00 Praha 1-Hradčany, Csehország

Nyitva tartás


Hétfő-Vasárnap: 9.00-17.00

Megközelítés

Villamos: 22, 23
Megálló: Pražský hrad


Prága Látnivaló: Ulászló terem

Ahálóboltozat új, dekoratív formájának egyik legkiforrottabb alkalmazása II. Ulászló prágai lovagtermében látható (1502).  II. Ulászló német építésze, Benedikt Ried tervezte, késő gótikus építészet a prágai Parlerek (A vár építészei, apáról fiúra öröklődött az építés vezetése) hagyományain alapult, az ő elgondolásaikat fejlesztette tovább. A Parlerek által elterjesztett csarnokszentély és hálóboltozat a belső tér egységesítésére való törekvések voltak. Ried ugyanezt a célt kívánta elérni, de új, még merészebb szerkezetek alkalmazásával. Az Ulászló-terem rendkívül széles terét nem osztotta hajókra, így a boltozatnak igen nagy távolságot, 16 métert kellett átívelniük. A bordarendszert ezért sűrűre tervezte, és nem szabadon álló támokra terhelte, hanem a falhoz kapcsolódó pillérekre. Így jött létre a hatalmas terem teljesen egységes tere, melynek egyetlen dísze a bordák szemet gyönyörködtető, könnyed hajlása. Külön figyelmet érdemelnek a kettős keresztosztós ablakok, melyek reneszánsz formáit Ried minden bizonnyal Mátyás király budai palotájáról kölcsönözte. Ulászló magyarországi építkezéseinek vezetőjeként ismerte meg Visegrád és Buda reneszánsz palotáit. Az Ulászló-terem mutatja, hogy a király udvari építkezésein milyen jól kiegészítette egymást az itáliai reneszánsz és a német késő gótikus stílus.


Cím

Třetí nádvoří Pražského hradu 48/2, 119 00 Praha 1-Hradčany, Csehország

Nyitva tartás


Hétfő-Vasárnap: 9.00-17.00

Megközelítés

Villamos: 22, 23
Megálló: Pražský hrad



Szeretne többet megtudni? Prága és további látnivalók megtekintése magyar nyelvű, helyi idegenvezető segítségével! Írjon nekünk!

Hianyzik a név.

Hiányzik az üzenet tárgya.

Hiányzik a telefonszámod

Hiányzik az üzeneted!

Az üzeneted siekresen elküldésre került

Sajnos az üzenetedet nem sikerült elküldeni