Azt, hogy merre van a Károly híd, Óváros tér, Vencel tér, könnyen megtalálhatjuk, akár egy egyszerű térkép segítségével. De nem is gondolnánk mennyi sok, rejtett látnivaló mellett haladunk el, amíg valamely kötelező látnivalót keresünk.

Szépségét tekintve Prága az Európa legszebb városának mondott Párizzsal is versenyre kelhet. Története ezeréves, söre világbajnok. Kivételesen jó állapotban megőrződött történelmi város, melynek a folyón átívelő hidak, a látképet uraló templomtornyok, a macskaköves, kanyargós utcákkal teli óváros, a mesebeli épületek adják romantikus hangulatát, az élénk kulturális élet, a jó éttermek és a hagyományos sörözők pedig a folytonos pezsgést garantálják. Csehország 1,2 millió lakosú fővárosa éppen annyira kedvelt úti célja a nászutasoknak, mint a gyermekes családoknak, a hétvégi kikapcsolódásra vágyó egyetemistáknak vagy a világutazó nyugdíjasoknak, hiszen mindenki számára tartogat valamit. Az 1989-es bársonyos forradalom után Csehország kiszabadult a kommunizmus béklyójából, ezzel Prága is elkezdhetett felzárkózni Európa gyöngyszemei, Róma, Párizs, Amszterdam, London mellé. A csehek minden erejüket bevetették, hogy fővárosuk újra méltó fényében ragyogjon és hogy ezt a külföldi turisták számára is egyértelművé tegyék. Nem meglepő, hogy néhány éven belül már tömegesen érkeztek a világ minden tájáról, a forró, nyári napokon sokszor úgy tűnik, mintha a fél világ itt töltené a pihenését.

Károly-híd

Szenteket ábrázoló szobrairól is híres a Károly-híd, ami évszázadokon keresztül az egyetlen összekötő kapocs volt az Alsó-város és az óváros között. A hídról csodálatos kilátás nyílik a középkori tornyokra, palotákra és a prágai várra. A híd Prága történelmében fontos szerepet töltött be. 1357-ben, az árvíz által elmosott Judit-híd helyett építtette IV. Károly, de csak jóval később, 1390-ben készült el. 1648-ban, a harmincéves háború végén ezen a hídon állították meg a svédeket, 1744-ben pedig a poroszokat győzték le itt. Az 500 m hosszú hídra nem lehet úgy rálépni, hogy ne legyen tele turistákkal. Ez Prága egyik jelképe és az utazók abszolút favoritja. Ennek megfelelően nagy részét foglalják el a szuvenír árusok is. A híd egyik végén látható a Bradac, a szakállas fejet ábrázoló dombormű, melyen a középkorban jelölések mutatták, hogy a folyó mikor ért el olyan magas vízszintet, hogy a helyiek jobban tették, ha a hegyekbe menekültek az árvíz elől.

Prágai vár

Prágai vár Kétségkívül a város legnépszerűbb nevezetessége a vár, mely az átélt rengeteg háború és tűzvész ellenére is egy gyönyörű épületkomplexum maradt. A Guinness világrekordok szerint ez a legnagyobb ősi vár a világon, 570 m hosszú 128 m széles, területén hét futballpálya is kényelmesen elférne. A 9. században épített erődöt a 12-13. században építették át és bővítették ki. Benne egy kis közösség kezdett növekedni, ami a város magját alkotta. IV. Károly a 14. században tovább bővítette a várat és folyamatosan felújította, akárcsak a Habsburgok, akiknek a barokk és a neoklasszikus stílusjegyek köszönhetők. Az I. világháború után a vár Csehszlovákia kormányának székhelye lett, ma Csehország miniszterelnökének rezidenciája.

Aranyművesek utcája

A prágai várban a turisták kedvence ez a kis sikátor. Története a 15. századig nyúlik vissza, ebből, valamint a következő évszázadokból számos gyönyörű épület maradt fenn az utcában. Tizenegy történelmi épületben hoztak létre kiállítást, hogy bemutassák a középkori hétköznapokat, mit ettek, mit dolgoztak és hogyan éltek a helybeliek sok száz évvel ezelőtt. Láthatók a korból fennmaradt fegyverek, textilek és használati tárgyak is a színesre festett házikókban. A legenda szerint alkimisták éltek itt, akik fémből próbáltak aranyat készíteni, valójában azonban a 17. században ötvösök lakhelye volt az utca, róluk kapta a nevét is. Az utcába belépőjegyet szednek.

Óvárosi tér

Európa legnagyobb és talán legszebb városi tere, ami a 10. század óta Prága szíve. Még a 20. század elején is itt tartották a piacot, ma főként a turistáké, valamint rendezvényeké, ünnepségeké a főszerep. A város a várfalakon kívül, a folyó jobb partján a 14. században kezdett kiépülni, de az Óvárosi tér eredete még régebbre nyúlik vissza, feljegyzések szerint már a 1091-ben is rendeztek itt vásárokat. Magáról a térről és a környező utcákból is kitiltották az autókat, így az egész környék gyalogos övezet. Ez Prága legimpozánsabb része, a kávézók, sörözők teraszáról órákon át lehet gyönyörködni a színes házak, templomok, paloták kavalkádjában.

Régi Városháza

Az Óvárosi téren álló Városháza 1364-ben készült el, a következő évszázadokban pedig folyamatosan toldozgatták és alakították stílusát. Gótikus tornya és a rajta látható csillagászati óra a város egyik legnevezetesebb eleme. Miután Vak János cseh királytól 1338-ban elnyerték a városi jogokat, a városvezetés úgy döntött, hogy a borra kivetett adókból városházát építenek. Miután elkészült a 70 m magas torony, az épületet rendszeresen újították, gótikus és reneszánsz stílusjegyekkel gazdagították. A II. világháború alatt súlyosan megsérült, de azóta teljesen felújították.

Vencel tér

Vencel tér A tér a 14. században, mint lóvásárok helyszíne kezdte történetét. A 750×60 m kiterjedésű terület magában foglalja Prága központi sugárútját is. 1348-ban IV. Károly az új városrész kiépítésének keretében fogott hozzá a tér kialakításához, ami az Újváros központja lett. A 19. században Csehország védőszentjének tiszteletére keresztelték el és sorra húzták fel köré a hatalmas épületeket. Ma ez Prága kereskedelmi központja, tele üzletekkel, éttermekkel és a turisták számára izgalmas látnivalókkal. Régen azonban számos történelmi eseménynek is tanúja volt. Itt kiáltották ki az első köztársaságot 1918-ban és itt tüntettek a szovjet megszállás ellen 1969-ben. 1989-ben, a bársonyos forradalom idején tömeggyűlések helyszíne volt.

Orloj

Prága Régi Városházának homlokzatán látható a város egyik legismertebb attrakciója a középkor óraszerkezet. Két órakészítő mester alkotta meg 1410-ben a 21. században is tömegeket vonzó csillagászati órát, ami annyira összetett és bonyolult szerkezet, hogy első ránézésre nem is lehet megállapítani róla, pontosan mennyi az idő. Ez a világ harmadik legrégebben készült és a legrégebbi, ma is működő csillagászati órája. Az évszázadok során többször javították, a II. világháború alatt pedig annyira megsérült, hogy csak nagy erőfeszítések árán tudták helyreállítani.

Szent Miklós templom

Az Óvárosi tér északi részén áll a 18. századi templom, Prága egyik legszebb barokk temploma. Nemcsak kívülről lenyűgöző, de belseje is sok látnivalót tartogat. Nagy, zöld kupolája összetéveszthetetlen, építését a neves német építész, Kristof Dientzenhofer kezdte, majd fia és az olasz Anselmo Lurago fejezte be a munkálatokat 1755-ben. Belsejében Európa legnagyobb freskója és az az orgona is látható, melyen Mozart játszott 1787-ben.

Táncoló Ház

Prága modern kori épületei közül a leghíresebb az 1996-ban átadott Táncoló Ház. Tervezői, Vlado Milunic és Frank O. Gehry az épület stílusát “modern barokként” aposztrofálták. A ház minden szempontból kitűnik környezetéből, a hatalmas üvegfelületek és a történelmi környezettől idegen építészeti stílus miatt is. A prágaiakban a ház ötlete elsőre ellenszenvet ébresztett, de azóta megbarátkoztak vele, sőt kifejezetten nagyra értékelik ezt a különleges építészeti alkotást.